2017. július 8., szombat

Mária út (Kecskemét és Hetény közötti szakasz)

Anikóval szombat reggel 10-kor indultunk neki a pusztának, amit én már régóta terveztem, csak még nem tudtam, hogy ő tud-e jönni, de mindenféleképpen végig akartam járni. Jött ő is.
Sokáig azt hittem, hogy a Mária út és a Kápolnák útja megegyezik, véletlenül láttam egy túraút-tervezőben, hogy a fenéket, két útvonalról van szó. Arra nem jöttem rá, hogy miért van ez így, mert gyakorlatilag a látnivalók ugyanazok (eleve azoknál összefut a két út), de azon kívül, hogy a Mária út lakottabb területre is visz, nincs különbség.

2017. május 27., szombat

Pomáz-Szentendre

Megkezdődött nálam a 2017-es Dunakanyar-szezon (bár a fene se tudja, hogy Pomáz beletartozik-e). Sikerült egy kellemes egy napos túrát gyorsan beiktatni Tamással (milyen jó, hogy Szegedről Budapestre költözött), verőfényes napsütéssel, szép kilátásokkal, barlanggal, siklókkal, lángosozással és a végén egy jó nagy rohanással, hogy elérjem az utolsó vonatot hazafelé. Mivel a fényképezőgépem még mindig szervizben van, a régi kis kompakt Canont vittem magammal.

2017. május 3., szerda

Erdély #5 - Marosvásárhely, Királyhágó

Hazafelé Segesvár után még Marosvásárhelyt is megnéztük. Bementünk a Kultúrpalotába, ahol A Tükörteremben gyönyörű, a székely mondavilágot ábrázoló üvegablakokat néztünk meg. Sajnos ott nem lehetett fotózni. Aztán még sétáltunk egyet a városban...

Erdély #5 - Bogárfalva, Segesvár

Bogárfalván még egyszer megnéztük a reggeli bocijáratot, hazafelé elvágtáztunk még Segesvárra, amibe első látásra beleszerettem. Igazi középkori város, gyönyörű épületekkel, kis macskaköves utcákkal és sikátorokkal. És persze Drakula szülőházával, amibe nem mentünk be.

2017. május 2., kedd

Erdély #4 - Kézdivásárhely, Csernáton

A Mohos-tőzegláp után mindenki kissé zombi-üzemmódba kapcsolt, viszont mindenki felélénkült, amikor láttunk egy medvét az út mellett egy tisztáson a buszból (nagyon nézett minket, valószínűleg arra gondolt, hogy ott megy a gyorskaja).
Ezek után eléggé feldobódva érkeztünk meg először Kézdivásárhelyre, ahol fagyizhatott, aki akart, mi csak mentünk egy kört a központban. Utána következett a Haszmann Pál Múzeum Csernáton.

Erdély #4 - Mohos tőzegláp

A Szent Anna-tóhoz hasonlóan a Mohos tőzegláp is krátermaradványban keletkezett, az egykori tóból tőzegmohával benőtt láp lett. Az útvonalak pallókkal vannak kirakva, de ráléphettünk a tőzegmohára is, olyan volt, mintha vizes szivacson járkálnánk. A láp jellegzetes növénye a törpefenyő,  mámorka, tőzegáfonya és a húsevő növény, a harmatfű.

Erdély #4 - Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy vulkáni kráterben alakult ki, egy kis kápolna is áll a parttól nem messze.
Persze van egy legenda is a kialakulásáról: két kevély és irigy testvér élt két várban két hegyen egymással szemben, az egyikőjükhöz érkezett egy úr gyönyörű 6 lovas hintóval. A vár ura szerette volna megvenni a hintót, de nem volt eladó, ezért cselhez folyamodott és kockán elnyerte.

Erdély #4 - Bogárfalva, Szejkefürdő, Székelyudvarhely

Reggel direkt korán keltünk, hogy lássuk a menetrend szerinti bocijáratot (bizony, itt még hajtják ki a teheneket a rétre), előző nap lemaradtunk róla. Még volt időnk egyet sétálni is.
Utána indultunk Szejkefürdőre, ahol megnéztük Orbán Balázs (székely író, történész, etnográfus) síremlékét, és a Székelykapu-múzeumot, ahol 10 kapu sorakozik egymás után, amiket 1973 és 1998 között állítottak fel.

2017. május 1., hétfő

Erdély #3 - Borzont

A természeti szépségek után következett egy kis vidéki turizmus is, elvittek minket Borzonton kocsikázni, a végén pedig volt egy népzenei, népdalos, néptáncos bemutató is. Kicsit már kókadozott mindenki. Közben az eső is nekikezdett, volt, aki nem is akart jönni, mondván, hogy nem akar elázni. Hát, minket nem zavart. Ráadásul 5 perc múlva még a nap is kisütött.

Erdély #3 - Gyilkos-tó

Miután kigyönyörködtük magunkat a Békás-szorosnál, robogtunk tovább a következő csodához, a Gyilkos-tóhoz. Nevét onnan kapta, hogy az egykori fenyőerdő csonkjai állnak ki a vízből. 1837-ben keletkezett, azóta a hordaléknak "köszönhetően" folyamatosan töltődik fel. Szóval érdemes minél hamarabb meglátogatni annak, aki még nem tette.

Erdély #3 - Békás-szoros

Csíksomlyó után következett az a program, amit már nagyon vártam.  A Keleti-Kárpátokban a Pongrác-tető felé Leventének volt egy olyan beszólása, hogy "Akinek tériszonya van, nyugodtan gyakorolhatja a leküzdését. Aki előre néz, az is láthatja a busz hátulját." És tényleg... Az Oltár-kő és Mária-kő sziklatornyait mindenki tátott szájjal bámulta. És már nagyon szerettünk volna leszállni.

Erdély #3 - Bogárfalva, Homoródfürdő, Csíkszereda, Csíksomlyó, Madéfalva

A harmadik napra iszonyat mennyiségű programot sűrítettek be, és már láttunk igazi hegyeket is (igazi hegy=magasabb, mint Magyarországon). Homoródfürdőn megálltunk borvizet kóstolni egy kútból, ami nekem a kénes-vasas ízével nagyon nem jött be, de volt, akinek ízlett. Gyönyörű környék a hegyek között, elég szépen kiépített vendéglátó és szállásadó egységekkel, ide érdemes lenne visszamenni. A gyors kóstolás után pedig rajtoltunk a Csíksomlyói kegytemplomhoz.

2017. április 30., vasárnap

Erdély #2 - Korond, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Bogárfalva

A Parajdi Sóbánya után elég szép késéssel indultunk el először Korondra, ahol megnéztük a méltán híres fazekastermékeket. Ráadásul a főutcán nem csak fazekasok, hanem egyéb árusok is vannak, a magyar árak feléért és háromnegyedéért vannak gyönyörű termékek, a kínálat leginkább Szentendrére emlékeztetett. Tudtunk volna bőven vásárolni. Ezután Farkaslakán megnéztük Tamási Áron síremlékét.

Erdély #2 - Parajdi Sóbánya

A Parajdi Sóbányát nagyon vártam, mert bánya közelében még nem jártam, csak néhány barlangban és izgalmasnak ígérkezett. Riogattak minket, hogy hűvös lesz, ahhoz képest itt már nem csak a dzsekit, de a pulóveremet is le tudtam volna venni. Nos... ha valaki valamilyen természeti csodát vár, vagy igazi bánya hangulatot, tárnákkal, sötétséggel, lehet, hogy csalódni fog (nekem sikerült).

Erdély #2 - Kolozsvár

Reggel sikerült tűrhető állapotban felkelni, aztán egy kiadós reggeli után - és miután Kati nénitől is bevásároltunk lekvárból és egyebekből - összepakoltunk és indultunk Kolozsvár felé.
Ismét templomtúrával kezdtünk, jó vacak borús és hideg idő volt, de legalább nem esett.

2017. április 29., szombat

Erdély #1 - Kalotaszentkirály


Bánffyhunyad után, szakadó esőben indultunk el Kalotaszentkirályra, a Püspök Panzióba, ahol olyan pogácsával fogadtak minket, ami azonnal függőséget okozott. Aztán szétosztottak minket magánszállásokra, persze voltak, akiknek bele kellett kötni a beosztásba. Egy éjszakáról volt szó, nem is értettük a hisztit, mindenesetre mi jól jártunk. Aztán még vacsora előtt megnéztük a helyi református templomot, illetve a Panzió kis múzeumát.

Erdély #1 - Élesd, Bánffyhunyad

Nagyvárad után Bánffyhunyad felé vettük az irányt, közben Élesden megálltunk ebédelni egy Bonavilla nevezetű helyen. Kicsit furcsán is éreztük magunkat, mert nem éppen turista-kategória volt (na jó, nekünk a puccos-csicsás kifejezések jutottak eszünkbe), ráadásul elég komoly nyelvi problémák merültek fel, de némi kézzel-lábbal való mutogatás és Levente, az idegenvezető segítségével ez is megoldódott.

Erdély #1 - Nagyvárad

Erdélybe már csak ebben az évben kétszer szerettünk volna eljutni, de mivel minden magán próbálkozás meghiúsult, így Anikóval befizettünk egy csoportos útra (amire a 2 évvel ezelőtt egy adventi vásáros út után azt mondtam, hogy soha többet). No, ez kellemes meglepetés volt, és bár túra nem volt benne, annál több templomnézés, látnivaló, kultúra és iszonyatosan sok vicc az idegenvezetőnk részéről.
5 napba minden belezsúfoltak, amit lehet, a legtöbb helyen még maradtunk volna, de legalább már tudjuk, merrefelé érdemes visszamenni.
Ráadásul a fagyos téltől kezdve egészen a forró nyárig minden időjárást sikerült megtapasztalni.

2017. április 15., szombat

III. BringAuti - Jótékonysági Kerékpáros Teljesítménytúra

A BringAutin már tavaly is fotóztam önkéntes alapon, idén se hagytam ki. 
A hangulat most is remek volt, viszont az időjárás már kevésbé volt kedvező. Ennek ellenére rengetegen indultak mind a három távon.

2017. április 1., szombat

Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál 2017 - Ladies in Jazz

Az elmúlt hétvégén olyan megtiszteltetés ért, hogy a "Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál 2017 - Ladies in Jazz" rendezvény hivatalos fotósa lehettem.
Hihetetlen élmény volt, egyben kihívás is, amelynek a lehetőségekhez mérten igyekeztem megfelelni.

2017. március 12., vasárnap

Kápolnák útja Hetényig újra - egy másik elhagyatott tanya


Amolyan edzésként mentünk végig barátnőmmel Kecskeméttől Hetényig, ő még nem járt erre. Én már eléggé untam, de most legalább a másik elhagyatott tanyát is megnéztük. Reggel még ezer ágra sütött a nap, de ahogy elindultunk, be is borult és utána már csak néha bújt elő, kicsit se volt melegünk. Viszont most először láttunk őzeket is.

2017. március 4., szombat

Kecskeméti Köztemető


Lehet, hogy fura vagyok, de szeretek temetőkben sétálni, kimondottan nyugtató hatású (na jó, azért vannak kivételek). Eredetileg nem fotózni mentem, de vittem magammal gépet is és elnéztem a kriptasor felé, amerre még nem is jártam. Találtam néhány érdekességet...

2017. február 12., vasárnap

Kápolnák útja Hetényig, avagy koponya- és sártúra



Miután volt egy szabad vasárnapon és egész tűrhető időt jósoltak, úgy döntöttem, hogy elindulok megint Hetény felé a Kápolnák útján és megnézem végre közelebbről is az egyik elhagyatott tanyát, amivel már régóta szemeztem.
Valószínűleg ez lett az eddigi legszürreálisabb és leghorrorisztikusabb fotósorozatom koponyákkal kísérve, bár lehet, hogy inkább csak az utóbbi időszak nyomta rá a bélyegét.