2019. június 1., szombat

Románia #5 - Jorgován-kő, Scocului-szurdok


A romániai út hazaindulás előtti napján elköszöntünk Zsanitól és Ricsitől, nekik vissza kellett menni Szegedre. (Ricsi kocsikulcsa is meglett.) Anitával és Miklóssal úgy döntöttünk, hogy a szemerkélő eső ellenére elindulunk a Jorgován-kő felé, utoljára másszunk még hegyet. Anita hallott a Scocului-szurdokról is, amit úgyszintén meg akartunk nézni.

2019. május 31., péntek

Románia #4 - Zsil völgye, Lupény


Miután a Lepusnyik völgyéből megmenekültünk és a kisbuszos srác egyben visszajuttatott minket a Scorota-völgy bejáratához a kocsikhoz, úgy döntöttünk, hogy megnézzük pihenésként a Zsil völgyét, ami tele van régi, használaton kívüli hidakkal és egy zseniális vasúttal, ami fent, a hegyek között tekerek hol alagutakban, hol viaduktokon.

2019. május 30., csütörtök

Románia #3 - Retyezát (a túlélőtúra)


Ez egy kifejezetten hosszú, 3 napot felölelő beszámoló lesz havas hegyekkel, tomboló viharral, meneküléssel, elmosott híddal és úttal, patakban való gázolással, hegyen való majdnem fennragadással, ráadásul az is kiderül, hogy lett törpefenyő-fóbiám. Ja, medve az nem volt, de így is eléggé kalandosra sikerült (és persze nagyon nem úgy, ahogy terveztük).

2019. május 27., hétfő

Románia #2 - Vaskapu


A Néra-völgyi kempingtől a Kis-Retyezátig a Vaskapu román oldalán autóztunk Szörényvárig, onnan kanyarodtunk fel a Kárpátok lábáig. A hegyekkel, szorosokkal, kisvárosokkal tarkított út a Duna mellett a borongós, esős idő ellenére is gyönyörű látvány.
Azért néhányszor megálltunk a nevezetességeknél, sőt a Kazán-szorosnál még kicsit hegyet is másztunk (na jó, igazából csak egy kis meredekebb kaptató volt), de a látványért bőven megérte.

2019. május 26., vasárnap

Románia #1 - Néra völgye


A Néra völgye a 9 napos romániai nomád (sátrazós) túránk első megállója volt, mondhatni egy csendes kis hétvégi bevezető a nagy retyezáti túra előtt. Azért akadt itt is minden, láncon lógás a víz felett, rómaiak által vájt alagutak, vízesések és hihetetlen kék tengerszem. A vízzel való nem épp felhőtlen viszonyunk már itt is elkezdődött, de kezdjük az elején.

2019. április 19., péntek

Húsvéti sonkapusztítós, leégős, lőszerfülkevadászós Hármashatár-hegy


2017-ben jártuk be először húsvétkor a Hármashatár-hegyet, szerettünk is volna ebből hagyományt csinálni. Tavaly nem jött össze, így 1 év kihagyás után Nagypénteken vágtunk neki (most vallásos olvasók ugorjanak át egy sort) sonkával, tojással, kaláccsal, tormával és hagymával felszerelkezve és bőszen reménykedve, hogy a hőséget az ellátmány is túléli, nem csak mi.  Hogy legyen már némi izgalom is, a 2. világháborús lőszerfülkéket is fel akartuk deríteni.

2019. január 13., vasárnap

Hótalpazás és turistatalálkozó a Gajna-hegységben

Életem első hótalpas túrája, Erdély, hó, hegyek, meg egy durrdefekt kezdetnek. Mindez a VIII. Közép-Európai Természetjárók Találkozóján Erdélyben.

2018. december 28., péntek

Ganz Hajó- és Darugyár kétszer (plusz Népsziget)


Az egykori gyárról több helyen olvastam, már csak azért is felkeltette az érdeklődésemet, mert látványos és a leírások alapján könnyen bejárhatónak tűnt. Először Tamással néztünk szét (a  Népszigetet is körbejártuk), jól ránk sötétedett. Aztán  a kiposztolt képek után hispan megkeresett, hogy nem vinném-e körbe (ha egyszer egyéni vállalkozó leszek, felveszem az urbex idegenvezetést is tevékenységi körbe, már úgyis filmforgatáshoz és fotózáshoz is ajánlottam helyszínt).

2018. április 28., szombat

XV. Petőfi-túra, Kiskőrös


Petőfi-túrán eddig még nem jártam/jártunk, bár előző években is nézegettem, sose jött össze. Anikóval viszont most rácsaptunk, egyikőnknek se volt más programja, Kiskőrös amúgy is közel van, kellett már valamilyen laza évnyitó túra. Ráadásul mivel jubileumi alkalom, nevezési díj sem volt, pólót is ingyen kaptunk.
Közben Angliából éppen hazaköltözött haverom, István is csatlakozott hozzánk.

2018. február 21., szerda

Egres Béla zaklatásának története


Ez az a poszt, amit normális körülmények között nem írtam volna meg, de hát csak rákényszerítik az ember lányát, mert bárki belefuthat bármibe ártatlanul is.
Az összes üzenetet, levelet eredeti formájában közlöm, viszont a levélben említett személyek nevét kitakarom.

2017. augusztus 5., szombat

Nagyvásártelep


A napunk eléggé zsúfoltra sikerült, délelőtt a Szemlő-hegyi-barlangot és Pálvölgyi barlangot néztük meg, ami kifejezetten hűsítő volt 30+ fokban, aztán némi nyűglődés után kitaláltuk, hogy nézzünk már el a Nagyvásártelep felé. Lövésem nem volt, hogy mennyire lehet bejutni (annyit olvastam, hogy divatfotózásokhoz, gyorsulási versenyekhez használják és talán nem őrzik). Határozottan szerencsénk volt.

2017. július 8., szombat

Mária út (Kecskemét és Hetény közötti szakasz)

Anikóval szombat reggel 10-kor indultunk neki a pusztának, amit én már régóta terveztem, csak még nem tudtam, hogy ő tud-e jönni, de mindenféleképpen végig akartam járni. Jött ő is.
Sokáig azt hittem, hogy a Mária út és a Kápolnák útja megegyezik, véletlenül láttam egy túraút-tervezőben, hogy a fenéket, két útvonalról van szó. Arra nem jöttem rá, hogy miért van ez így, mert gyakorlatilag a látnivalók ugyanazok (eleve azoknál összefut a két út), de azon kívül, hogy a Mária út lakottabb területre is visz, nincs különbség.

2017. május 27., szombat

Pomáz-Szentendre

Megkezdődött nálam a 2017-es Dunakanyar-szezon (bár a fene se tudja, hogy Pomáz beletartozik-e). Sikerült egy kellemes egy napos túrát gyorsan beiktatni Tamással (milyen jó, hogy Szegedről Budapestre költözött), verőfényes napsütéssel, szép kilátásokkal, barlanggal, siklókkal, lángosozással és a végén egy jó nagy rohanással, hogy elérjem az utolsó vonatot hazafelé. Mivel a fényképezőgépem még mindig szervizben van, a régi kis kompakt Canont vittem magammal.

2017. május 3., szerda

Erdély #5 - Marosvásárhely, Királyhágó

Hazafelé Segesvár után még Marosvásárhelyt is megnéztük. Bementünk a Kultúrpalotába, ahol A Tükörteremben gyönyörű, a székely mondavilágot ábrázoló üvegablakokat néztünk meg. Sajnos ott nem lehetett fotózni. Aztán még sétáltunk egyet a városban...

Erdély #5 - Bogárfalva, Segesvár

Bogárfalván még egyszer megnéztük a reggeli bocijáratot, hazafelé elvágtáztunk még Segesvárra, amibe első látásra beleszerettem. Igazi középkori város, gyönyörű épületekkel, kis macskaköves utcákkal és sikátorokkal. És persze Drakula szülőházával, amibe nem mentünk be.

2017. május 2., kedd

Erdély #4 - Kézdivásárhely, Csernáton

A Mohos-tőzegláp után mindenki kissé zombi-üzemmódba kapcsolt, viszont mindenki felélénkült, amikor láttunk egy medvét az út mellett egy tisztáson a buszból (nagyon nézett minket, valószínűleg arra gondolt, hogy ott megy a gyorskaja).
Ezek után eléggé feldobódva érkeztünk meg először Kézdivásárhelyre, ahol fagyizhatott, aki akart, mi csak mentünk egy kört a központban. Utána következett a Haszmann Pál Múzeum Csernáton.

Erdély #4 - Mohos tőzegláp

A Szent Anna-tóhoz hasonlóan a Mohos tőzegláp is krátermaradványban keletkezett, az egykori tóból tőzegmohával benőtt láp lett. Az útvonalak pallókkal vannak kirakva, de ráléphettünk a tőzegmohára is, olyan volt, mintha vizes szivacson járkálnánk. A láp jellegzetes növénye a törpefenyő,  mámorka, tőzegáfonya és a húsevő növény, a harmatfű.

Erdély #4 - Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy vulkáni kráterben alakult ki, egy kis kápolna is áll a parttól nem messze.
Persze van egy legenda is a kialakulásáról: két kevély és irigy testvér élt két várban két hegyen egymással szemben, az egyikőjükhöz érkezett egy úr gyönyörű 6 lovas hintóval. A vár ura szerette volna megvenni a hintót, de nem volt eladó, ezért cselhez folyamodott és kockán elnyerte.

Erdély #4 - Bogárfalva, Szejkefürdő, Székelyudvarhely

Reggel direkt korán keltünk, hogy lássuk a menetrend szerinti bocijáratot (bizony, itt még hajtják ki a teheneket a rétre), előző nap lemaradtunk róla. Még volt időnk egyet sétálni is.
Utána indultunk Szejkefürdőre, ahol megnéztük Orbán Balázs (székely író, történész, etnográfus) síremlékét, és a Székelykapu-múzeumot, ahol 10 kapu sorakozik egymás után, amiket 1973 és 1998 között állítottak fel.

2017. május 1., hétfő

Erdély #3 - Borzont

A természeti szépségek után következett egy kis vidéki turizmus is, elvittek minket Borzonton kocsikázni, a végén pedig volt egy népzenei, népdalos, néptáncos bemutató is. Kicsit már kókadozott mindenki. Közben az eső is nekikezdett, volt, aki nem is akart jönni, mondván, hogy nem akar elázni. Hát, minket nem zavart. Ráadásul 5 perc múlva még a nap is kisütött.