A Farkasréti temető Budapest (és Magyarország) egyik legjelentősebb sírkertje. 1952-ben vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. Rengeteg színész, író, költő, politikus, híresség sírja található itt, szinte nem lehet olyan ösvényen haladni, hogy egy tankönyvből, könyvből vagy verseskötetből, újságból, televízióból, múzeumból, szervezet- vagy utcanévből ismerős név ne tűnne fel egy sírkövön vagy síremléken.
Farkasréti temető, Budapest
2021. február 13., szombat
Mecseknádasdi fölsőfalusi temető és Szent István-kápolna
2020. július 31., péntek
Szentendre kifejezetten azok közé a városok tartozik, ahova szívesen elugrok csak egy lángosra is, imádom az óváros hangulatos kis utcáit, és túrázni is remekül lehet a közelében. Ha valaki mégsem szeretne kimenni a civilizációból, a Bükkös-patak mentén remek, bringával is használható turistaút található. Ráadásul ez felér egy történelmi sétával is, hiszen az óváros után az egykor külön közigazgatással rendelkező Izbég falu egykori utcáin lépkedhetünk, amiből mára a Szent András templom és a katolikus temető maradt meg.
Séta Szentendrén a Bükkös-patak mentén az Izbégi temetőbe, találkozás egy nagyon szomorú szemű cicával
2020. február 29., szombat
A hazautazás napján persze, hogy ezer ágra sütött a nap, de a hideg és a durván viharos szél nem sokat változott. Nem is bántuk, hogy egy autózós, megállunk-kiszállunk-szétnézünk-megyünk tovább stílusú turistáskodást terveztünk. Az Apáti templomot leszámítva mindegyik helyen jártam már 2014-ben is. Vigyázat, hosszú poszt következik.
A Sedleci osszáriumot (csontkápolnát) nagyon régóta szerettem volna megnézni, Anikóval egy több napos vonatos-hátizsákos prágai kirándulás alkalmával sikerült sort keríteni rá. Prágától vonattal kicsit több, mint fél órás út, a vasútállomástól pedig kb. negyed óra séta.
Sedleci osszárium, Kutná Hora
2018. május 21., hétfő
Az előző posztban már írtam a temető történetéről, így azt most kihagyom. Mivel múltkor nem fotóztam le minden részt, így visszamentem és bepótoltam, ha már szép fények voltak. Következzenek a képek a Ferenczi-mauzóleumról, a Kálváriáról és a temető többi részéről
Szentháromság-temető, Kecskemét újra
2017. október 1., vasárnap
A Szentháromság-temetőt az 1739-40-es pestisjárvány idején nyitották meg, amelyben 6000 ember halt meg, az akkori lakosság harmada. Az akkori Kecskemét határától még viszonylag távol helyezkedett el. A járványt követően 30 évre lezárták egészségügyi okok miatt. Többször nyitották meg újra, majd zárták le, kétszer bővítették is.
Szentháromság-temető, Kecskemét
2017. szeptember 18., hétfő
Kecskeméti Köztemető
2017. március 4., szombat
Örvényesi vízimalom és környéke
2014. augusztus 14., csütörtök
A legenda szerint a szív alakú sírkövek ötlete egy helyi ezermester fejéből pattant ki, "Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, azután kővé." A kézzel faragott sírkövek 1800-1850 között készültek és meglepően jó állapotban maradtak meg, láthatóan vigyáznak is rájuk és nagyon gondozott a környékük. Sok felirat még a mai napig olvasható, még ha elsőre nehéz is kisilabizálni.
A 4. századból fennmaradt nekropoliszt a 18. századtól kezdve tárják fel folyamatosan. Három főbb helyen van kiállítás, mi apuval az Ókeresztény Mauzóleumot és a Cella Septichorát néztük meg, mindkettő a Székesegyház közelében található.




