2017. május 2., kedd

Erdély #4 - Mohos tőzegláp

A Szent Anna-tóhoz hasonlóan a Mohos tőzegláp is krátermaradványban keletkezett, az egykori tóból tőzegmohával benőtt láp lett. Az útvonalak pallókkal vannak kirakva, de ráléphettünk a tőzegmohára is, olyan volt, mintha vizes szivacson járkálnánk. A láp jellegzetes növénye a törpefenyő,  mámorka, tőzegáfonya és a húsevő növény, a harmatfű.




A lápon tószemek vannak, amelyeknek hihetetlen sötét színe van, a napsütésben az ég mélykék színben tükröződött vissza. Mivel a törpefenyők és a környék növényzete is nagyjából a jégkorból maradt vissza, ráadásul sok növény máshol nem is található, olyan érzés, mintha a múltban sétálnánk. A környéken medvecsaládok is élnek, állítólag a tőzegláp felé vezető hídon azóta nem mennek át, amióta mindkét oldalára korlátot raktak (lehet, hogy csak nem fér át a maci feneke, vagy fél, hogy beszorul).

Medveveszély.



A láp felé.

Megint kürtöskalácsot ettünk ebéd gyanánt.

Vezetőnk jókat sztorizgatott.






Az ominózus híd, amin már nem mennek át a medvék, amióta mindkét oldalán van korlát.



Libasorban.







A víz összegyűlik a lábnyomban.

Tószem.











Törpefenyves. Néhány száz évesek lehetnek.






























 Állítólag obszidián, az utat borító kövek közül bányásztuk ki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése