Esztergom - Szent Anna templom, Bazilika
Esztergomban nem akartunk sok időt tölteni, csak gyorsan szétnézni, megnézni a Bazilikát és körülbelül ennyi. Viszont sikerült a szent Anna Plébániatemplom mellet leparkolni, és ha már ott voltunk mellette, akkor be is lestünk. Egyrészt jó ötlet volt, mert a helyi (talán) gondnok komplett idegenvezetést tartott, másrészt rengeteg időnk elment vele. De élmény volt, az biztos.
A Szent Anna templomról annyit kell tudni, hogy klasszicista stílusú római katolikus templom, Kerektemplomnak is hívják, Rudnay Sándor hercegprímás kezdeményezésére Packh János tervezte és gyakorlatilag a Bazilika kicsinyített mása.
"Miután Rudnay Sándor hercegprímás visszahelyezte az érseki székhelyet Esztergomba 1820-ban úgy döntött, hogy a déli városrész hívei számára templomot építtet Szent Anna tiszteletére, ahol hazatérésekor fogadták az esztergomiak a budai és komáromi utak találkozásánál. A templom falán magyar- és szlovák nyelvű emléktáblát állítottak az eseményről.
Egy legenda szerint viszont Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette a hercegprímás a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, amikor az egyik szomszéd birtokos fegyvereseivel támadt a családra. Radovics Judit karjával fogta fel a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, míg a szolgáló elveszítette a karját." (forrás: Wikipédia)
Többek között a legendát is elmesélte a bácsi, aki elég megszállott lehet, rengeteg mást is mondott, amire sajnos már nem emlékszek (ennyi információt nem volt egyszerű feldolgozni).
Miután elszabadultunk, rajtoltunk a valódi Bazilikához, ahova bemenni nem tudtunk és az időnk is eléggé megcsappant, de a Várhegyről még tudtam volna a kilátásban gyönyörködni.
"Miután Rudnay Sándor hercegprímás visszahelyezte az érseki székhelyet Esztergomba 1820-ban úgy döntött, hogy a déli városrész hívei számára templomot építtet Szent Anna tiszteletére, ahol hazatérésekor fogadták az esztergomiak a budai és komáromi utak találkozásánál. A templom falán magyar- és szlovák nyelvű emléktáblát állítottak az eseményről.
Egy legenda szerint viszont Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette a hercegprímás a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, amikor az egyik szomszéd birtokos fegyvereseivel támadt a családra. Radovics Judit karjával fogta fel a kis Rudnayra mért csapást, aki így elmenekülhetett, míg a szolgáló elveszítette a karját." (forrás: Wikipédia)
Többek között a legendát is elmesélte a bácsi, aki elég megszállott lehet, rengeteg mást is mondott, amire sajnos már nem emlékszek (ennyi információt nem volt egyszerű feldolgozni).
Miután elszabadultunk, rajtoltunk a valódi Bazilikához, ahova bemenni nem tudtunk és az időnk is eléggé megcsappant, de a Várhegyről még tudtam volna a kilátásban gyönyörködni.
A Szent Anna templom előtti egyik szobor.
Szent Guanella Lajos ereklyéje.
Még egy ereklye. Szerintem egyetlen másik templomban nincs ennyi.
Szent Anna.
És még egy ereklye.
Szent Anna még egyszer.
Ez már a Bazilika.
Autentikus...
Fájdalmas Szűz-kápolna a Szent Tamás-hegyen.
Bal oldalon a Loyolai Szent Ignác Plébániatemplom, Keresztény Múzeum, középen a Mária Valéria híd, jobb oldalon már Szlovákia (Párkány).
Az elhagyatott szénrakodó. Erről van külön poszt is.
A hídon kényelmesen át lehet sétálni Párkányba. A Duna egyébként elég félelmetes.
A Várhegyről jó a kilátás.
Magányos szénrakodó és a hegyek.
Párkány. Bár alapvetően nem túl kellemes a lakótelepre ránézni, a rengeteg színes ház jópofa és feldobja a látványt.
A Loyolai Szent Ignác Plébániatemplom és Keresztény Múzeum közelebbről.
Az épülő Mária Valéria Hotel. Többször is elmentünk mellette, elég kísérteties.
A Bazilika tornyai.
Szent István megkoronázása. Ilyen monumentális, mégis gyönyörű, részletgazdag szobrot se lehet minden nap látni (és hirtelen akár márványnak is tűnhet, de mészkőből készült). Melocco Miklós készítette.
Kilátás a keleti irányba.
A Bazilika kapuja.
A Bazilika oszlopai mellet eltörpülnek az emberek.
A Sötétkapu.
0 Hozzászólás