A Szamárkövet és a Kőhegyi-kilátót megtalálni jó meló volt. Először egy bicikli-túra alkalmával kerestük, aztán fel is adtuk, mivel a környéken senki nem tudott felvilágosítást adni (többek között a strandon lévő információs bódénál sem). Egyetlen tábla nem volt sehol (de ezt már kezdtünk a Balatonnál megszokni), így még egy soron nekifutottunk a neten, nagyjából belőttük, aztán autóval indultunk neki. Ekkor nagyobb szerencsével jártunk. A Szamárkövet oltárkőnek használták, pogány szertartások helye volt, a Kőhegyi-kilátót a kilátás miatt érdemes felkeresni.
A Szamárkőről több infó itt található.
A két látnivalót érdemes egyszerre megnézni, mivel egy irányban van mindkettő. Pontosabban a Szamárkőtől már csak pár percnyi séta a kilátó, viszont számomra döbbenetesen meredek volt az út. Maga a Szamárkő nem egy nagy durranás, pedig alapvetően érdekelt a története miatt, valahogy mégse éreztem azt az átütő erőt, mint ilyen régi, kultikus helyeken lehet.
A kilátó környékén a házak és földek gyönyörű panorámát adnak, a Balaton és a Tihanyi-félsziget már elég messze van, de azért még így is szép a kilátás.
A kilátó környékén a házak és földek gyönyörű panorámát adnak, a Balaton és a Tihanyi-félsziget már elég messze van, de azért még így is szép a kilátás.
Zamárdi partja. Csak úgy hangulatnak.
Az Apátság.
Távolabb a Szamárkő.
A másik kő.
A kilátó felé (nem erre kell menni, de a Római utat meg se találtam Google Mapsen).
A kilátó felé. Nem látszik, de nagyon meredek.
A látvány a kilátóból.
Az Apátság tornyai.
A kilátó.
Lefelé menet.
Bejegyzések
Megjegyzés küldése