XV. Petőfi-túra, Kiskőrös


Petőfi-túrán eddig még nem jártam/jártunk, bár előző években is nézegettem, sose jött össze. Anikóval viszont most rácsaptunk, egyikőnknek se volt más programja, Kiskőrös amúgy is közel van, kellett már valamilyen laza évnyitó túra. Ráadásul mivel jubileumi alkalom, nevezési díj sem volt, pólót is ingyen kaptunk.
Közben Angliából éppen hazaköltözött haverom, István is csatlakozott hozzánk.




Google+
Facebook

A legrövidebb, 15 km-es távot választottuk, aminél azért nagyobb távokat megyünk, de most úgy éreztük, ez is elég lesz. A szintidő 4 óra volt rá, amiről úgy gondoltuk, hogy viszonylag lazán lehet teljesíteni, egyedül az ellenőrző pontokon időnként feltorlódó csoportokkal nem számoltunk, de ez elkerülhetetlen (illetve az a fránya fotózás)...
Kecskemétről kicsivel 8 után indultunk, 9 körül értünk Kiskőrösre, a Művelődési házat, mint főhadiszállást gyorsan megtaláltuk Mivel előneveztünk, rögtön kaptuk a tájékoztató füzetet, amiben minden részletesen le volt írva az útvonallal egyetemben, a pecsételős füzetet és pólót is. Már itt is látszott, hogy a szervezés profi, a későbbiekben sem csalódtunk. 
Egyetlen fennakadás volt: a 15 km-es táv Erdőtelekről indult, ahova helyi járattal vittek minket, szintén ingyen. Igen ám, csak az nem volt tiszta, hogy ez egy hétköznapi járat, vagy direkt a túra idejére szervezték és honnan indul. Annyi infót kaptunk, hogy a tér mellől és sárga ház közelében. Hát köszi, Kiskőrösön elég sok sárga ház van egy rakáson. Szerencsére itt még nem csippantották le a vonalkódot, elég nagy szívás lett volna, ha a körbe-körbe rohangálás miatt vesztettünk volna vagy fél órát, végül ez is megoldódott. (Indulni egyébként 8 és 11 óra között lehetett, a buszt pedig 20-25 percenként indították.)
Erdőteleknél kiraktak minket az első ellenőrzési pontnál, aztán neki is indultunk a vonalkód lecsippantása után.
Hát, nem fáztunk. Az előrejelzés szerint zápor, zivatar volt várható, ebből nem lett semmi. A viszonylag rövid táv alatt jártunk a pusztában, szőlők között, erdőben, lápos-mocsaras területen, ahol mindenkit megettek a szúnyogok (azon poénkodtunk, hogy biztos direkt találták így ki, hogy mindenki javítson kicsit a szintidején, pánikszerűen menekültünk erről a részről). 
Az ellenőrző pontok egy részén önkéntesek voltak, itt mindig volt víz, nápolyi vagy alma, a másik része pedig önkiszolgáló volt. Mindenhol ki volt rakva útjelző tábla, vagy szalag a fákon, nehéz lett volna eltévedni.
A lakott területekre visszatérve Anikó épp azon kezdett hangosan agyalni, hogy úgy enne igazi retró jégkrémet, aztán csatlakoztam hozzá, hogy az tényleg nem lenne rossz. Bár minden kívánságunk így teljesülne... Pont útba esett egy kis késdobáló (elnézést érte), ahol találtunk egy Panda fedőnevű, vaníliás-csokis, vékony roppanós csokival bevont csodát, ami retróbb ízű nem is lehetett volna. István gyorsan legurított egy fröccsöt, aztán kicsit begyorsítottunk, nagyon eltelt az idő. A Közúti Szakgyűjteményt nem néztük meg, csak berohantunk, utána már tényleg nagyon szedtük a lábunkat a Művelődési Ház felé. Ott meg majdnem szívrohamot kaptunk a sort látva. 3 óra 91-92 perccel végül mindannyian teljesítettük a távot, kaptunk oklevelet és kitűzőt is. (A képeknél ez már telefonnal készült, elraktam a gépemet és lusta voltam újra előszedni.)
Volt zsíros és vajas kenyér is, lekvár is, tea is, leültünk falatozni egy kicsit mi is.
Utána Istvánnal még megnéztük Petőfi szülőházát, ha már úgyis útba esett, aztán Soltvadkerten megálltunk fagyizni (ezt úgyse lehet kihagyni). És kivételesen nem a nagy cukrászdába mentünk, hanem a kicsit eldugottabb Bianco Neroba, ahol a 2 gombócos fagyit góliát tölcsérben ettük meg.
Jó kis nap volt, bár a naptej ellenére sikerült ropogósra sülni, a szúnyogcsípések számát meg se mertem számolni, rendesen elfáradtunk a melegtől, de élmény volt.


Alföldi tájkép: traktor és madárijesztő.

 Szőlők között.




Rengeteg magasles van a környéken.

Viking megszállás (avagy István elvan) :)

Mások is megszállták...


 Szerencsére sár csak ennyi volt.





 Duna-Völgyi Főcsatorna.




 Felcsaptam vikingnek (igen, ez egy igazi ivótülök, mézsörrel autentikus lett volna, de csak vízre futotta).




Ebbe a hídba vagy valaki belekötött elég rendesen, vagy csak már magától esik szét...


 Utolértünk egy nagyobb csoportot.

 Repcemező.





 Kezdődik a mocsaras-lápos rész és a szúnyoginvázió.

 Sárga (mocsári) nőszirmot se láttam még vadon nőni.


Ez nem csak Istvánnak jutott eszébe...





 Kisebb torlódás az egyik önkiszolgáló ellenőrző pontnál, kidőlt fákkal és magaslessel.




 No comment :)




 Gyűlnek a pecsétek és jelölések.

"Az ott Petőfi, aztán egy közelebbi kép róla..." (lásd 3. és 4. rubrika)

 Jobbra egy termetes méretű irtás.



 Ennyi fával sokáig lehetne fűteni...csak nem panelban.




 Ez a kis erdős rész tele volt lepkékkel.

 Sok kisgyerek is volt a túrán, ők azért elég nehezen viselték a végén.

És beértünk Erdőtelekre!
 Ha nem lenne egyértelmű...




 Sok összedőlt, elhagyott épületet láttunk.


 Szerintem az egy madárfészek.


 Vidéki hangulat.

 Tehénmintás pacik.


 Ó jól kifeküdt...

 A jobb oldali pár nem volt szomjas... a túra elején egy zacskónyi dobozos sörrel közlekedtek, semmi nem maradt a végére. Ráadásul a kutyák is szabadon rohangáltak mellettük (többen is kutyával mentek, de mindegyiken volt hám vagy póráz).


 Fecskefészkek. Sajnos fecskét nem sikerült fotózni, pedig repkedtek kifelé.

 Erdőtelki suli, ellenőrző pont.

 Kutyáztunk. Szegényt vízzel hűtötték.


 Gyönyörű székely kapu.



 Még egy elhagyott épület. Idő hiányában nem derítettük fel.

 És beértünk Kiskőrösre!

István nagyon örül a ténynek :)

 Na jó, én se bántam...

 Közúti Szakgyűjtemény, amit nem néztünk meg, pedig érdekesnek tűnt a néhány másodperc alatt...

Ilyen szépet kaptunk. (Innentől kezdve telefonnal készült képek következnek.)

 Petőfi szülőháza.

 És az udvar.


















 Ez már tényleg no comment :)

 Csak így a visszapillantó tükörből...

 Soltvadkerti óriásfagyi.

Megjegyzések

  1. Látom a kószák megint kitettek magukért!

    Inkább csatlakozzatok hozzánk:

    https://www.facebook.com/groups/turaszabadon/914487698669834/

    Arról is beszélhetne a főszervező, hogy egy hete kedden rátámadtak a hívei a Református Egyház küldötteire a Kossuth téren- még levélben meg is fenyegették őket!
    A hétvégén részt vettem Csömörön a Boglárka teljesítmény túrán! Azt is a kószák szervezték, engem meg megvádoltak azzal, hogy szatírkodom- pedig ez nem is igaz. A kósza szervezők provokáltak engem!

    VálaszTörlés
  2. Lefogadom ez is a ti művetek!

    https://www.facebook.com/events/1519262764850419/?active_tab=about

    Itt mindent megtalálhattok magatokról, mely bizonyítja, hogy miféle emberek vagytok és rólam, mely bizonyítja, hogy nekem van igazam és a kormány is mögöttem áll!

    https://plus.google.com/u/0/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te ütődött hülye! Ez inkább téged minősít- Szele Tamást csókoltatom!

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Jajjjjj Szele Tamás ne szórakozzál! Béla Bá a te alkotásod mindenki jól tudja máskülönben a kutya nem olvasná a cikkeidet! Nyilván a te ráhatásodra nyomta fel Egres Béla azt a szerencsétlen lányt. Mikor mi írtunk neked e miatt egyből letiltottál. Se én se más aki írt neked azóta se találja a facebook odaladat.

    Kovács Réka Éva! Ne csak Béla bácsit, hanem Szele Tamást is jelentsd fel! Egres Béla régi bolond itt Pécsett. Némi piáért és pénzért mindenre képes, csak a szájába kell rágni, hogy mit csináljon. Önállóan ilyesmire képtelen, csak ha ott állnának mögötte, más különben már a rendőrség ajtaját verné a róla megjelent cikkek miatt.
    Megfenyegette a Ligetvédőket, a Teljesítménytúrázók Társaságát és itt Pécsett az aikidósokat!
    Mikor mi írtunk neki mindenkit letiltott. Pedig írásai alapján jól ismerheti Béla bácsit. Egy hónapja is tele volt Szele Tamásnak a facebook oldala Egres Bélás bejegyzésekkel. Kicsit gyanús, hogy valaki egy ismeretlen emberről ennyit írjon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Béla bá pár éve csak a kirándulókat ijesztgette a Mecsekben! Csak ez a szűk kör ismerete amíg fel nem bukkant Szele Tamás. Azóta mindenhol felbukkan és az élő fába is beleköt!

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    3. Kedves Edina! Való igaz, hogy engem Szele Tamás teremtett- azzal, hogy elkezdett rólam mindenféle rágalmakat írni!
      Tudod miért? Mert igazam van és a legjobb védekezés a támadás.
      Igazam van nekem és igaza van a kormánynak is és ezt ő nem tudja elviselni. Támad ahol tud. A Mecsekben például évek óta zaklatja a kirándulókat- úgy, hogy átmaszkírozza magát- olyanra mint én. Nem véletlen, hogy csak a huppa jutott neki. Már a gépnarancs is megszűnt!
      De lassan vége tér a móka és zárul Béla mókatára. Jön újra a kötelező katonai szolgálat és mindenki aki ezt a sorosbérenc ballib blogot olvassa be lesz sorozva még a blog szerkesztője is cipaszra lesz nyírva és robotolhat abban a szénrakodóban amiről ő évekkel ezelőtt oly szeretettel és lelkesedéssel írt.
      Innen üzenem neki, hogy ő nem egy igaz magyar nő! Ha jó példát szeretne venni ajánlom neki Zámbó Melinda Vivient - Ő egy igazi magyar nő- minden férfinak csak ilyen feleséget tudok kívánni! Remélem, hogy a férje/barátja hamar elhagyja és keres egy a Vivienhez hasonló lányt.

      Törlés

Megjegyzés küldése