Az eredeti leírásban az Arborétumtól Méntelekig 16 km van megadva (mi ugye odáig nem mentünk el), Google Maps normális úton olyan 9-9,5 km-t ír, ami nem a túraútvonal és gyanúsan többnek is tűnt (mondjuk abban a kitérők nincsenek benne) és persze a jelzések hiányosságából fakadó kóválygást sem számolja.

Persze ez nem az egyedüli eset volt, hogy többször azt se tudtuk, merre kell tovább menni, jó irányban haladunk-e, és nézhettük a telefonon is, hogy hol lehetünk és merre tovább, amikor a GPS se találta meg a helyet. Ez elég vicces tud lenni a puszta kellős közepén. Néha nem tudom, hogy direkt szeretnek-e a túrázókkal kiszúrni, de találkoztunk már olyannal is, hogy a jelzés pont az ellenkező irányba mutatott, vagy úgy nagyjából egy búzatábla közé. Mindegy, szeretjük a kihívásokat.

Ilyen apróságok ellenére érdemes végigjárni a túrát.

Az Arborétum után.

Nem irigyeltük. 

Jurta az Alföld közepén. Ez nincs benne a túraleírásban.

Egy tanya kertjében. Egy Árpád-kori templomromot kerestünk volna, egyelőre nem sok sikerrel. Nagyjából tudtuk, milyen irányban van, viszont a földeken nem lehet csak úgy keresztülvágni... 

Seregélyek.

Itt nagyon nem tudtuk, hogy merre kell menni.

Két tábla közé belőttük magunkat és végül megtaláltuk a templomromot.

Lövésünk nem volt, hogy merre megyünk, a facsoport gyanús volt. Bár Árpád-kori templomrom címén nem erre számítottunk.

Az ominózus templom. Nagy kitérő, nagyjából semmiért. Azért pihenőnek jó volt.

Móricz-fa. Érdekességnek jó, de semmi extra.

A Nyíri-erdő felé, vasúti megállónál.

Eredetileg az erdőbe mentünk volna be, de már nem volt lelkierőnk odáig elgyalogolni. Kb. 1 km-rel a bejárat előtt beestünk a Potyka Pihenőparkba. Határozottan jó hely. Belógattuk a lábunkat a vízbe és nagyjából megpróbáltuk lemosni a kilónyi port, több-kevesebb sikerrel. Üdítő volt... a halak talán nem haltak ki.

Elindultunk hazafelé.

Házikó a Nyíri erdőtől Hetény főutcája felé.

Buszra várva.