A pincerendszer nagyjából 180.000 négyzetméteren és 33 km hosszan terül el Kőbánya alatt, igazi labirintus. Eredetileg mészkőbánya volt, az Operaház, MTA, Egyetemi Könyvtár építőanyaga is innen származik. A tégla térhódításának következtében egyre kevesebb szükség volt mészkőre, egyre több bányaomlás történt (a legnagyobb 1861-ben), így először bort, majd sört tároltak a járatokban.
Dreher András fejlesztette tökélyre a sörtárolást, egy egész pincerendszer hozott létre, 44 méter mélyen volt a gépház, ahonnan mindig szivattyúzni kellett a vizet. Miután nem használták, elöntötte a víz, jelenleg a katasztrófavédelem búvárai szoktak itt gyakorlatozni.
A II. világháború alatt óvóhelyként funkcionált, majd 1944 július-november között a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár üzemének egyes részeit ide telepítették. A náci vezetés parancsára 244 db repülőgépmotort gyártottak le a Messerschmitt gépekbe a Luftwaffe számára, de összeszerelési munkát is végeztek.
Jelenleg 33 négyzetmétert a sörgyár használ, egy darabig kisebb részeken gombát termesztettek, a többi része nincs állandó használatban. Időnként futóversenyt, kerékpárversenyt, kulturális programokat szerveznek, forgatásokra használják.
(forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2025/07/09/kobanyai-pincerendszer-latogatas-bejaras/)
Évente kétszer tartanak ingyen vezetett túrát, a Szent László Napokon (ezen voltunk mi Tamással), illetve a Kulturális Örökség Napokon. Bár kint volt vagy 30 fok, lent a pincében még a 15 fokot is alig érte el a hőmérséklet (rövidnadrágra és trikóra vittem hosszú nadrágot, pólót és vastag pulcsit, és még így is átfagytam a túra végére). Nem sok fény van lent, így a fotók sem lettek tökéletesek, mivel csoporttal voltunk, gyorsan haladtunk, állvány használatára esélyem sem volt. Vezetés nélkül simán eltévedtünk volna. Nagyon sok kisebb-nagyobb elágazó járat van, amik még tovább ágaznak el, így ismeretlenül teljesen átláthatatlan. Nagyon élveztük, csak túl rövidnek tűnt, mentünk volna még további részekre is. A Bánya utcán indultunk, majd a Dreher-villánál (vagy Havas-villánál) bukkantunk ki. A túra során ez volt a következő célpont, de ott annyi fotót csináltam, hogy inkább külön posztot írok róla (bejuthattunk a látogatók elől elzárt részre is).
Bejegyzések
Megjegyzés küldése