A kényszermunkatábor vagy haláltábor (mind a kettő jó megnevezés), 1950-1953 között működött a Csákány-kő hegy kőbányája közelében.
Kíváncsi voltam, hogy milyen érzés egy ilyen helyen lenni, mennyire fogom átérezni a hely szellemét.
Szinte mindenhol ugyanazt a pár képet találtam meg róla,  túl sok kiindulópontot nem adott.

Facebook
Google+
Panoramio

A tábort jó nehezen találtuk meg, autóval mentünk, mellettünk tekert felfelé két biciklis és lövésük se volt róla, hogy merre van, csak remélték, hogy jó felé mennek. Az út keskeny és egyáltalán nem lehet belátni, száguldozni nem szerencsés.
Persze anno alapból az volt a cél, hogy senki ne találja meg.
300 forint a belépő, amennyiért képeslapot lehet választani, illetve ásványt, kőzetet lehet venni (külön pénzért).
A kerítésen évek alatt rengeteg emlékszalag gyűlt össze, az emlékműnél koszorúk tömkelege. Egy kis házban vándorkiállítás van az egész korszakról, a recski és a többi táborról is.
1956 után néhány évvel lebontották az egész tábort, azóta egy épületet újjáépítettek az eredeti állapotnak megfelelően, illetve a többi épület helye látszik.
A vándorkiállítás nagyobb hatással volt rám, mint maga a múzeum. Lehet, hogy bennem volt a hiba, de egyáltalán nem éreztem át a hangulatot, pedig egy borzalmas korszak mementója.
Maga a bánya érdekelt még volna, de ennek nyomát sem találtuk. Utána láttam térképen, hogy a tábortól délre van, de ösvényt nem találtunk hozzá, az se biztos, hogy meg lehet közelíteni.
Több információ itt található.