Ugrás a fő tartalomra

SOCIAL MEDIA

Search This Blog


 
A lengyel-szlovák utunk első és utolsó napján is átutaztunk Szlovákián, ahová mindkét napra szerveztek programot. Odafelé Besztercebányán álltunk meg egy városnézésre, majd Árva várát néztük meg, ami egykor a történelmi Magyarország északi részén állt. Visszafelé a Donovaly síparadicsomnál álltunk meg, hó nélkül.

Szlovákia

2019. július 14., vasárnap


Nedec vára 1918-ig a történelmi Magyarország legészakibb vára volt Szepes vármegyében, ma Lengyelország területéhez tartozik. A Dunajec folyó melletti sziklás hegyoromra épült vár szinte eredeti pompájában látható, eredeti berendezésekkel, de nem minden része látogatható. A várból gyönyörű kilátás nyílik a tóvá duzzasztott folyóra, valamint a Pienini hegységre is.

Nedec vára, Lengyelország

 

A lengyel-szlovák utunk második és harmadik napján néztünk szét Krakkóban, ahol a hangulatos zsidó negyeddel kezdtünk, majd az óvárossal, főtérrel folytattuk, ahol kívülről megnéztük a jellegzetes Posztócsarnokot, templomokat. Harmadik nap Auschwitz és Birkenau után elsétáltunk Oskar Schnindler gyára mellett, aki mintegy 1200 zsidó életét mentette meg a holokauszt során azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban alkalmazta őket (sajnos a gyárba nem tudtunk bemenni, nem is fért volna a programba). Megtekintettük a nagyon modern Isteni Irgalmasság Templomát, végül mindkét nap a Wawel dombon álló királyi palota és székesegyház együttesénél töltöttük el az időnket.

Krakkó, Lengyelország

2019. július 13., szombat


Auschwitz és Birkenau meglátogatása a lengyel-szlovák kirándulásunk második napjára esett. A csoportból többen nem jöttek ide velünk, érezhetően ez volt a legmegosztóbb program: bár vártam is, tartottam tőle, hogy milyen hatással lesz rám. 

Az auschwitzi koncentrációs tábor több mint 40 koncentrációs és megsemmisítőtáborból álló komplexum, amelyet a náci Németország működtetett a megszállt Lengyelországban. 

Auschwitz-Birkenau, Lengyelország

 

Anikóval befizettünk egy 4 napos lengyelországi (és kicsit szlovákiai) útra, aminek Krakkó utáni megállója a Wielicka sóbánya volt. 
A bánya Krakkótól 15 km-re található délkeletre. A 13. századtól működött folyamatosan 1964-ig Fénykorában, a XI-XII. században, közel 2000 ember dolgozott a bányában és kitermelt kősó mennyisége meghaladta a 30.000 tonnát. 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A teljes hossza meghaladja a 300 km-t, összesen 9 szintet különböztetnek meg. 

Wieliczka sóbánya, Lengyelország

2019. július 12., péntek