Dömösbe nem kicsit szerelmesedtem bele, bár igaz ez az egész Pilisre-Dunakanyarra is. Reménykedem benne, hogy kicsivel több hó lesz, de leginkább csak a letaposott és félig fagyott, csúszós változatához volt szerencsénk, ami itt-ott már olvadozott (a szállás Visegrádon volt, ott még ónos eső is esett, na a mászkálásnál ezt megúsztuk mind a kétszer).

Szombaton iszonyat hideg volt, így nem is maradtunk sokáig, majdnem lefagytak az ujjaim, amíg csináltam néhány képet és még ettünk egy datolyaszilvát is. Vacogva.

A remetebarlang közelebbről...

... és egészen közelről.

Dömös Kemping. Háttérben a Visegrádi-hegység.

Valahol ott fent van Dobogókő is.

Dömösi part.

Ez már vasárnap készült, a Rám-szakadék felé. Mire jó a karácsonyfa...

A Rám-szakadék felé. Nem mentünk el odáig, időnk se volt elég és nem is terveztünk túrát. Amúgy is eléggé csúszott minden.

Rajtunk kívül senki se volt még a közelben se.

A halomnyi levélre hullott olvadozó hó elég rendesen csúszott.

Dömösi-Malom-patak nyomokban befagyva. A lábnyomokból ítélve azért mások is járnak erre, ha másért nem, hát kutyát sétáltatni.

Át is lehetett sétálni rajta.

Az élet utat tör.

Ösvény a Rám-szakadék felé, balra.

Visszafelé.

Balra a Szentfa-kápolna, jobbra forrás.

Az egyik ház falán találtuk.

Karácsonyfa másképp.

Parkoló.