TÚRA

URBEX

TEMETŐ

TEMPLOM

KASTÉLY / VÁR

ARBORÉTUM / FÜVÉSZKERT

Dunaföldvár - Csonka-torony és Kálvária-domb

by - május 08, 2016

Nagyon sokszor hallottam, hogy Dunaföldváron van egy vár, de akárhányszor keresztülbuszoztam rajta mindenféle kirándulások alkalmával maximum néhány másodperc erejéig sikerült megpillantani (vagy még annyira sem). A hídról pedig rengetegszer láttam bal oldalon a dombtetőn a Kálváriát, ami szintén piszkálta a fantáziámat, így amikor a Szekszárdi kiruccanásról Dunaföldváron keresztül mentem haza, úgy voltam vele, hogy leszállok a buszról, szétnézek és este a következővel megyek haza.


Facebook
Google+

Azt már régen megállapítottam, hogy Dunaföldvár nagyon hangulatos a régi épületekkel, szűk kacskaringós utcákkal, érdekes elrendezésével és rengeteg fával.
Leszállva a buszról nem is kellett nagyon keresni a várat, gyönyörűen egy nagy tábla mutatta nyíllal az irányt. Utána már nem volt sok segítség, csak nagyjából belőttem és túl is gyalogoltam az utcán, de sebaj. A hatalmas székelykaput már utána nehéz lett volna eltéveszteni.
Az egész vár tulajdonképpen egy kis udvar, toronnyal (Csonka-torony, vagy más néven Török-torony, Öreg-torony) és sok lépcsővel körben és gyönyörű kilátással.
Korabeli oklevél szerint 1526. augusztus elején a húszesztendős Jagello II. Lajos király innen indult, hogy megvívja Szulejmán török szultán óriási hadával a végzetes mohácsi csatát. Neve onnan ered, hogy 1858-as tűzvész után leégett a torony teteje és a faszerkezet, utána csonkán építették vissza (forrás: Wikipédia).
A toronyba nem mentem be, egyrészt nem volt nyitva, néhány ember próbált bejutni, akik amúgy bejelentkeztek, így nem akartam az időt húzni, belépődíjat se nagyon volt kedvem fizetni. 

1907-ben készült artézi kút.

Az 1904-ben épült Városháza.




Rendőrség és 1786-ban épült Ferences-templom egymás mellett. Azért magamban ezen jót nevettem.



A vár bejárata. A kaput Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész készítette.

A Csonka-torony.

A Beszédes József-híd (1928-1930 között épület), mely a Dunántúlt köti össze az Alfölddel.

Szemben a Kálvária-domb. Annak a tetejére másztam fel.






Körben ilyen kis utcák vezetnek le, illetve fel.



Nem tudom, hogy ez mennyire "hivatalos", de nagyon ötletes.


Azok a rózsák gyönyörűek voltak.


Magyar László (1818-1864) Afrikakutató bronz emlékműve (Mészáros Mihály alkotása).

Színpad, háttérben Vár Étterem. Nem az én pénztárcámnak találták ki, főleg, hogy próbáltam költséghatékonyan megoldani a hétvégét.



Elindultam a Kálvária felé. Nem tudtam, merre kell menni, csak belőttem az irányt.


Ilyen kis utca visz fel a Kálvária-dombhoz.

Közpépen balra a tábla mutatná, hogy milyen látnivalók vannak a dombon, de a növények miatt nem lehet közel menni hozzá, a szöveg és a térkép pedig nagyon pici.

Sokat nem láttam belőle, amúgy az ötlet jó.

Szépen kitáblázva. Amikor megláttam az emelkedőt, a tűző napon, hátamon a telepakolt 65 literes hátizsákkal, valahogy nem éppen szent gondolatok fordultak meg a fejemben.

Annyira nem látszik, de néha megfordult a fejemben, hogy mindjárt hátraránt a hátizsák.


Némi párhuzamot véltem felfedezni az út meredeksége, a hátamon lévő hátizsák és a stáció között.

No ezért megérte felküzdeni magam.

Már csak pár lépés...






Amikor felértem, nem gondoltam volna, hogy ennyire be lehet mindent látni. A felhők folyamatosan jöttek-mentek, hol megsültem, hol fáztam a szélben, de elég sokáig mentem körbe-körbe a dombon, időm volt bőven.

Jó messzire el lehet látni.



Dunaújvárost nem nehéz felismerni.



Még a Dunavecse melletti Pentele híd is látszik a messzeségben.

Dunaújváros balra és Pentele híd jobbra a távolban.

Szent Ilona római katolikus plébániatemplom (Öregtemplom) balra, Református templom jobbra.


Szemben Solton süt a nap.


Pannonia Ethanol Zrt. épületei.



Dunaújváros még egyszer.











Rejtőzködő lepke.










Nagy a forgalom.







Találtam egy kis ösvényt a Kálvária mögött, de sok érdekesség nem volt, csak veteményesek (illetve a Mária út folytatása).




Nem túl fotogén nagy fakopáncs.



Ferences templom messziről.

Jól be lehet látni az autóbusz állomást is.












Elidőztem egy darabig ezen a padon.

Csonka-torony és templomtornyok.

Mediterrán hangulat.



Na ott a dombtetőn jó lehet lakni.

Lefelé sem volt sokkal egyszerűbb haladni.









Végigmentem a hídon is, ha már ott jártam, nem hagyhattam ki.




Innen már alig látszik a Kálvária.























Találtam egy elhagyatott épületet. Mindig szembe jönnek...




Lementem a Duna-partra is, volt még időm a buszig bőven. Pislogtam, amikor közeledett egy motorcsónak, majd kirakták az egyik utast, mintha csak taxi lett volna.



EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

5 Hozzászólás

  1. A Kálváriadomb kettős hegye volt a régi vár.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó képek. Gratulálok.

    VálaszTörlés
  3. Tetszik, én apostagi vagyok voltam már fent a kávárián sokszor. Nemrég felmentem autóval szilárd burkolatot kaptak a kis utcág, szépen rendbe tették... Nem a felmenetellel van a gond hanem a lejövetellel, vagy 10 utcával arrébb találtam le a labirintushoz hasonló utcácskákból. a nyomvonalat fel és le jelölhetnék mert lefelé kész agyrém sok hajtűkanyar és a kis utcák fele behajtani tilos....

    VálaszTörlés
  4. Gyerekkorom városkájáról lélek emelő látni e csodás képeket. A képek nézegetésével újra végig járhattam a régi kedvenc helyeket. Remélem jövő év elején haza juthatok, és bejárhatom újra. Köszönöm a sok csodálatos kép megosztását.

    VálaszTörlés